Clausole e vendite online Direttiva EU 2019/2161 HU

(1) A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása tekintetében adott esetben figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

a)	a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama;

b)	a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

c)	a kereskedő által korábban elkövetett bármely jogsértés;

d)	a kereskedő által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;

e)	a kereskedőre az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban kiszabott szankciók a határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;

f)	az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosító vagy enyhítő tényezők.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy ha az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően szankciók kiszabására kerül sor, akkor azok magukban foglalják a pénzbírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a pénzbírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt, azzal, hogy az ilyen pénzbírság maximális összege a kereskedő által az érintett tagállamban vagy tagállamokban elért árbevétel legalább 4 %-ának felel meg.

(4) Olyan esetekben, amikor a (3) bekezdéssel összhangban pénzbírságot kell kiszabni, de a kereskedő éves árbevételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a tagállamok bevezetik a pénzbírság kiszabására vonatkozó lehetőséget, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.

(5) A tagállamok 2021. november 28-ig értesítik az (1) bekezdésben említett szabályokról és intézkedésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek a részére minden későbbi, ezeket érintő módosítást.

(*8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).”"

14.

A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„ (1) Amennyiben_valamely_tagállam_él_a_3._cikk_(4)_bekezdésében,_a_6._cikk_(7)_bekezdésében,_a_6._cikk_(8)_bekezdésében,_a_7._cikk_(4)_bekezdésében,_a_8._cikk_(6)_bekezdésében,_a_9._cikk_(1a)_bekezdésében,_a_9._cikk_(3)_bekezdésében_és_a_16._cikk_második_és_harmadik_bekezdésében_foglalt_szabályozási_lehetőségek_bármelyikével,_úgy_arról,_valamint_a_későbbi_változásokról_2021._november_28-ig_tájékoztatja_a_Bizottságot.”

15.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

az A. rész a következőképpen módosul:

Az „ Elállási jog” alatti harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„ Ha_Ön_Elállási jogát_gyakorolni_kívánja,_az_e_szerződéstől_való_elállásra_vonatkozó_döntéséről_egyértelmű_nyilatkozatban_(postán_vagy_e-mailben_küldött_levél_útján)_értesítenie_kell_bennünket_[2]._Ön_felhasználhatja_a_mellékletben_található_elállásinyilatkozat-mintát,_ez_azonban_nem_kötelező._[3]”;

ii.	A „ Kiegészítési_útmutató” szövegrész alatti 2. pont helyébe a következő szöveg lép: „ [2.]_Illessze_be_az_Ön_nevét,_postai_címét,_telefonszámát_és_e-mail-címét.”;

b)	a B. pontban az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép: „ Címzett:_[ide_a_kereskedőnek_saját_nevét,_postai_címét_és_e-mail-címét_kell_beillesztenie]:”.

„6a. cikk

Az online_piacokon kötött szerződésekre vonatkozó egyedi kiegészítő tájékoztatási követelmények

(1) Mielőtt a fogyasztó számára kötelezővé válna egy online_piaci távollévők közötti szerződés vagy bármilyen kapcsolódó ajánlat, az online_piac szolgáltatója, a 2005/29/EK irányelv sérelme nélkül, világos és érthető nyelven, az alkalmazott távközlő eszközöknek megfelelő módon tájékoztatást nyújt a fogyasztó számára az alábbiakról:

az ajánlatokat bemutató oldalról közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott általános információ a fogyasztó számára a keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről a 2005/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározottak szerint, valamint e paraméterek más paraméterekhez viszonyított jelentősége;

b)	az, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek minősül-e, az említett harmadik fél által az online_piac szolgáltatója felé tett nyilatkozat alapján;

c)	az, hogy amennyiben az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél nem kereskedő, az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból eredő fogyasztói jogok nem alkalmazhatók a szerződésre;

adott esetben az, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek hogyan oszlanak meg az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online_piac szolgáltatója között, és hogy ez az információ nem érinti azokat a felelősségeket, amelyek az online_piac szolgáltatójára vagy a harmadik fél kereskedőre h árulnak a szerződéssel kapcsolatban más uniós vagy nemzeti jog szerint.

(2) A 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül ez a cikk nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy további tájékoztatási követelményeket írjanak elő az online_piacok szolgáltatói számára. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.”

A 7. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„ (3) Amennyiben_a_fogyasztó_azt_akarja,_hogy_a_szolgáltatás_teljesítése,_illetve_a_víz-,_gáz-_vagy_villamosenergia-szolgáltatás_–_amennyiben_azokat_nem_korlátozott_térfogatban_vagy_meghatározott_mennyiségben_kínálják_értékesítésre_–_vagy_távfűtési_szolgáltatás_a_9._cikk_(2)_bekezdésében_megállapított_elállási_időszakon_belül_kezdődjön_meg,_és_a_szerződés_fizetési_kötelezettséget_keletkeztet_a_fogyasztó_számára,_a_kereskedőnek_kérnie_kell,_hogy_a_fogyasztó_erre_vonatkozó_kifejezett_kérelmét_tartós_adathordozón_nyújtsa_be,_és_kérnie_kell_a_fogyasztótól_annak_tudomásul_vételét,_hogy_miután_a_kereskedő_teljes_mértékben_teljesítette_a_szerződést,_a_fogyasztónak_a_továbbiakban_nem_lesz_joga_a_szerződéstől_való_elállásra.”

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Ha a szerződést olyan távközlő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a kereskedő az alkalmazott eszköz útján közli legalább az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságaira, a kereskedő azonosító adataira, a teljes árra, az elállási jogra, a szerződés időtartamára és – amennyiben a szerződés határozatlan időre szól – a szerződés felmondásának feltételeire vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), e), h) és o) pontjában említett, szerződéskötést megelőző információkat, a h) pontban említett és az I. melléklet B. részében meghatározott elállásinyilakozat-minta kivételével. A 6. cikk (1) bekezdésében említett további információkat, köztük az elállásinyilatkozat-mintát a kereskedő megfelelő módon, e cikk (1) bekezdésével összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.”;

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„ (8) Amennyiben_a_fogyasztó_azt_akarja,_hogy_a_szolgáltatás_teljesítése,_illetve_a_víz-,_gáz-_vagy_villamosenergia-szolgáltatás_–_amennyiben_azokat_nem_korlátozott_térfogatban_vagy_meghatározott_mennyiségben_kínálják_értékesítésre_–_vagy_távfűtési_szolgáltatás_a_9._cikk_(2)_bekezdésében_megállapított_elállási_időszakon_belül_kezdődjön_meg,_és_a_szerződés_fizetési_kötelezettséget_keletkeztet_a_fogyasztó_számára,_a_kereskedőnek_kérnie_kell,_hogy_a_fogyasztó_erre_vonatkozó_kifejezett_kérelmet_nyújtson_be,_és_kérnie_kell_a_fogyasztótól_annak_tudomásul_vételét” hogy miután a kereskedő teljes mértékben teljesítette a szerződést, a fogyasztónak a továbbiakban nem lesz joga a szerződéstől való elállásra.”.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a szövegbe a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(1a) A fogyasztók jogos érdekeinek az agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokkal szembeni védelme céljából a tagállamok elfogadhatnak olyan szabályokat, amelyek szerint az (1) bekezdésben említett 14 napos elállási időszakot 30 napra hosszabbítják meg azon szerződések esetében, amelyeket egy kereskedő által a fogyasztó otthonában tett kéretlen látogatások vagy egy kereskedő által szervezett olyan kirándulások keretében kötöttek, amelyek célja vagy hatása termékek fogyasztók számára történő népszerűsítése vagy értékesítése volt. Ezeknek a szabályoknak arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.”;

a (2) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„ (2) A_10._cikk_sérelme_nélkül_az_e_cikk_(1)_bekezdésében_említett_elállási_időszak_az_alábbiaktól_számított_14_nap_vagy_–_amennyiben_a_tagállamok_az_e_cikk_(1a)_bekezdésével_összhangban_szabályokat_fogadtak_el_–_30_nap_elteltével_jár_le:”.

A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„ (2) Amennyiben_a_kereskedő_a_9._cikk_(2)_bekezdésében_említett_naptól_számított_12_hónapon_belül_megadta_a_fogyasztónak_az_e_cikk_(1)_bekezdésében_előírt_tájékoztatást,_az_elállási_időszak_az_azon_napot_követő_14_nap_vagy_–_amennyiben_a_tagállamok_a_9._cikk_(1a)_bekezdésével_összhangban_szabályokat_fogadtak_el_–_30_nap_elteltével_jár_le,_amelyen_a_fogyasztó_megkapta_ezen_tájékoztatást.”

10.

A 13. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A fogyasztó személyes_adatainak tekintetében a kereskedő eleget tesz az (EU) 2016/679 rendelet szerint alkalmazandó kötelezettségeknek.

(5) A kereskedő tartózkodik a fogyasztó által szolgáltatott vagy létrehozott, a kereskedő által biztosított digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás használata során keletkezett, személyes_adatoktól eltérő bármely tartalom felhasználásától, kivéve, ha az ilyen tartalom:

a)	a kereskedő által szolgáltatott digitális_tartalom vagy nyújtott digitális_szolgáltatás kontextusán kívül nem használható;

b)	kizárólag a fogyasztónak a kereskedő által biztosított digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás felhasználása során végzett tevékenységére vonatkozik;

c)	a kereskedő által más adatokkal összevonásra került, és nem lehet, vagy csak aránytalan erőfeszítéssel lehetne azt szétválasztani; vagy

d)	a fogyasztó által más személyekkel közösen került előállításra, és azt más fogyasztók továbbra is használhatják.

(6) Az (5) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett helyzeteket kivéve a kereskedő a fogyasztó kérésére a fogyasztó rendelkezésére bocsát minden olyan, a személyes_adatoktól különböző tartalmat, amelyet a fogyasztó a kereskedő által biztosított digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás használata során szolgáltatott vagy hozott létre.

(7) A fogyasztó jogosult ezeket a digitális tartalmakat ingyenesen, a kereskedő részéről mindennemű akadályoztatás nélkül, észszerű időn belül, általánosan használt és géppel olvasható adatformátumban lehívni.

(8) A szerződéstől való elállás esetén a kereskedő megakadályozhatja, hogy a fogyasztó tovább használja a digitális tartalmat, illetve a digitális_szolgáltatást, különösen oly módon, hogy a digitális tartalmat, illetve a digitális_szolgáltatást – a (6) bekezdés sérelme nélkül – a fogyasztó számára hozzáférhetetlenné teszi, vagy letiltja a fogyasztó felhasználói fiókját.”

11.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)	a szövegbe a következő bekezdés kerül beillesztésre: „(2a) A szerződéstől való elállás esetén a fogyasztó tartózkodik a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás használatától és ezek elérhetővé tételétől harmadik felek számára.”;

a (4) bekezdés b) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.	a fogyasztó előzetesen nem j árult hozzá kifejezetten ahhoz, hogy a teljesítés a 9. cikkben említett 14 vagy 30 napos időszak letelte előtt megkezdődjön;”.

12.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

az első bekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

szolgáltatási_szerződések esetében a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, azonban ha a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, csak akkor, ha a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak a fogyasztó általi tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a kereskedő maradéktalanul teljesítette a szerződést;”;

ii.

az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)

nem tárgyi adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések, ha a teljesítés elkezdődött, és amennyiben a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, amennyiben:

i.	az elállási időszakon belüli teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásával kezdték meg;

ii.	a fogyasztó tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát; és

iii.	a kereskedő visszaigazolást adott a 7. cikk (2) bekezdésének vagy a 8. cikk (7) bekezdésének megfelelően.”;

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A fogyasztók jogos érdekeinek az agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokkal szembeni védelme céljából a tagállamok eltérhetnek az elállási jognak az első bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott kivételeitől azon szerződések esetében, amelyeket egy kereskedő által a fogyasztó otthonában tett kéretlen látogatások vagy egy kereskedő által szervezett olyan kirándulások keretében kötöttek, amelyek célja vagy hatása termékek fogyasztók számára történő népszerűsítése vagy értékesítése volt. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.

Azon szolgáltatási_szerződések esetében, amelyek fizetési kötelezettséget keletkeztetnek a fogyasztó számára, és amennyiben a fogyasztó kifejezetten kérte a kereskedőtől a javítás céljából történő látogatást, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a fogyasztó elveszíti az elállási jogot a szolgáltatás teljeskörű teljesítését követően, feltéve ha a teljesítés a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásával kezdődött.”

13.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Szankciók

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása tekintetében adott esetben figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

a)	a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama;

b)	a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

c)	a kereskedő által korábban elkövetett bármely jogsértés;

d)	a kereskedő által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;

e)	a kereskedőre az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban kiszabott szankciók a határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;

f)	az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosító vagy enyhítő tényezők.

14.

A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

15.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

az A. rész a következőképpen módosul:

Az „ Elállási jog” alatti harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

ii.	A „ Kiegészítési_útmutató” szövegrész alatti 2. pont helyébe a következő szöveg lép: „ [2.]_Illessze_be_az_Ön_nevét,_postai_címét,_telefonszámát_és_e-mail-címét.”;

b)	a B. pontban az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép: „ Címzett:_[ide_a_kereskedőnek_saját_nevét,_postai_címét_és_e-mail-címét_kell_beillesztenie]:”.

whereas

(27) Az online_piacok szolgáltatóinak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek vagy nem kereskedői jogállással rendelkező személynek minősül-e, a harmadik fél által feléjük tett nyilatkozat alapján.
Amennyiben az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél azt nyilatkozza jogállásáról, hogy az nem kereskedői, akkor az online_piac szolgáltatója rövid nyilatkozatban rögzíti, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogból eredő fogyasztói jogok nem alkalmazandóak a megkötött szerződésre.
Ezen túlmenően a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek megoszlanak az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online_piac szolgáltatója között.
A tájékoztatást egyértelmű és érthető módon kell biztosítani, nem pedig csupán az általános szerződési feltételekben vagy hasonló szerződéses dokumentumokban.
Az online_piacok szolgáltatóira vonatkozó tájékoztatási követelményeknek arányosnak kell lenniük.
E követelményeknek megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a fogyasztók magas szintű védelme és az online_piacok szolgáltatóinak versenyképessége között.
Az online_piacok szolgáltatói számára nem írható elő az egyes fogyasztói jogok felsorolása, amikor arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy azok nem alkalmazandóak.
Ez nem érinti a 2011/83/EU irányelvben és különösen annak 6.
cikke (1) bekezdésében meghatározott, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket.
A fogyasztói jogok biztosítására vonatkozó felelősségről nyújtandó tájékoztatás tartalma az online_piac szolgáltatója és az érintett harmadik fél kereskedők közötti szerződéses megállapodásoktól függ.
Az online_piac szolgáltatója jelezheti, hogy a fogyasztói jogok biztosításáért egyedül a harmadik fél kereskedő felelős, illetve ismertetheti egyes saját felelősségeit, azokban az esetekben, amikor vállalja a felelősséget a szerződés egyes vonatkozásaiért, például a kiszállításért vagy az elállási jog gyakorlásáért.

- = -

(30) A digitális_tartalom és a digitális_szolgáltatás a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogalmát hozzá kell igazítani az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15) alkalmazott fogalmakhoz.
Az (EU) 2019/770 irányelv hatálya alá tartozó digitális tartalmak közé tartozik az egyszeri szolgáltatás, az egyedi szolgáltatási aktusok sorozata, valamint az egy adott időszak alatt történő folyamatos szolgáltatás.
A folyamatos tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak nem feltétlenül kell hosszú távú tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak lennie.
Egy videoklip webes közvetítését (streaming) adott időszakon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatásnak kell tekinteni, függetlenül az audiovizuális fájl tényleges hosszától.
Emiatt nehéz lehet megkülönböztetést tenni a digitális_tartalom és a digitális_szolgáltatások bizonyos típusai között, hiszen mindkettőnek része lehet a kereskedő általi, a szerződés ideje alatti folyamatos szolgáltatás.
Digitális szolgáltatások például a videó- és audióanyagok megosztását lehetővé tevő szolgáltatások, valamint az egyéb tárhelyszolgáltatás, szövegszerkesztés vagy játékok, illetve a felhőalapú tárhely, a webalapú e-mail, a közösségi média és a felhőalkalmazások.
A szolgáltató folyamatos részvétele indokolja a 2011/83/EU irányelv elállási joggal kapcsolatos szabályainak alkalmazását, mivel ez ténylegesen lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a szerződés megkötésétől számított 14 napos időszak alatt kipróbálja a szolgáltatást, és eldöntse, hogy meg akarja-e tartani vagy sem.
A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések jellemzője, hogy egyszeri szolgáltatással biztosítják a fogyasztó számára az adott digitális tartalmat vagy tartalmakat, például zene- vagy videofájlokat.
A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések továbbra is kivételt képeznek a 2011/83/EU irányelv 16.
cikke első bekezdésének m) pontjában meghatározott elállási jog alól, amelynek értelmében a szerződés teljesítésének, például a tartalom letöltésének vagy közvetítésének kezdetekor a fogyasztó elveszti az elálláshoz való jogát, feltéve, hogy az elállási időszakon belüli teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásával kezdték meg, aki tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát.
Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy szolgáltatási_szerződésről vagy pedig nem fizikai adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésről van-e szó, akkor a szolgáltatásokra vonatkozó elállási jog szabályai alkalmazandóak.

- = -

(38) A 2011/83/EU irányelv 16.
cikke első bekezdésének m) pontja az elállási jog alóli kivételt határozza meg azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalmat szolgáltat, a fogyasztó pedig előzetes kifejezett hozzáj árulását adta a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez, valamint tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát.
Az említett irányelv 14.
cikke (4) bekezdésének b) pontja szerződéses szankciót ír elő azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tesz eleget ennek a követelménynek, mégpedig azt, hogy a fogyasztónak nem kell fizetnie a felhasznált digitális_tartalomért.
Ennek megfelelően a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásának és tudomásul vevő nyilatkozatának megszerzése csak azoknak a digitális tartalmaknak az esetében lényeges, amelyek szolgáltatása díj ellenében történik.
Ezért szükség van a 16.
cikk első bekezdése m) pontjának módosítására, hogy a kereskedők csak abban az esetben legyenek kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásának és tudomásul vevő nyilatkozatának a megszerzésére, ha a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára.

- = -

(41) A 2011/83/EU irányelv 6.
cikke (1) bekezdésének h) pontja előírja a kereskedők számára, hogy az elállási jogra vonatkozó, szerződéskötést megelőző tájékoztatásban részesítsék a fogyasztókat, amelynek az irányelv I.
mellékletének B.
részében meghatározott elállásinyilatkozat-mintára is ki kell terjednie.
Az említett irányelv 8.
cikkének (4) bekezdése egyszerűbb szerződéskötés előtti tájékoztatási követelményeket ír elő azokra az esetekre, amikor a szerződést olyan távközlő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, például telefonhívás, élőszó-vezérlésű értékesítő alkalmazások vagy SMS üzenet útján.
Az ilyen távközlő eszköz útján a szerződéskötést megelőzően biztosítandó kötelező tájékoztatás kiterjed többek között a 6.
cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti elállási jogra vonatkozó információkra.
Ennek megfelelően a tájékoztatás kiterjed az I.
melléklet B.
pontjában meghatározott elállásinyilatkozat-minta biztosítására is.
Az elállásinyilatkozat-minta biztosítása azonban nem lehetséges azokban az esetekben, amikor a szerződést például telefonon vagy élőszó-vezérlésű értékesítő alkalmazásokon keresztül kötik meg, és előfordulhat, hogy technikailag nem kivitelezhető a minta felhasználóbarát módon történő továbbítása a 8.
cikk (4) bekezdése szerinti egyéb távközlő eszköz segítségével.
Ezért helyénvaló az elállásinyilatkozat-minta kizárása azoknak az információknak a köréből, amelyeket a kereskedőknek minden esetben biztosítaniuk kell, amikor a szerződéskötésre a 8.
cikk (4) bekezdése szerinti távközlő eszközök útján kerül sor.

- = -

(42) A 2011/83/EU irányelv 16.
cikke első bekezdésének a) pontja az elállási jog alóli kivételről rendelkezik azoknak a szolgáltatási_szerződéseknek az esetében, amelyeket maradéktalanul teljesítettek, amennyiben a teljesítés a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásával és annak tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a kereskedő maradéktalanul teljesítette a szerződést.
Ezzel szemben az említett irányelv 7.
cikkének (3) bekezdése és 8.
cikkének (8) bekezdése – amelyek a kereskedők kötelezettségeit tárgyalják azokban a helyzetekben, amikor a szerződés teljesítése az elállási időszak vége előtt kezdődött – csak a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásának megszerzését írják elő a kereskedő számára, anélkül hogy a fogyasztónak tudomásul kellene vennie, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát.
Az említett rendelkezések közötti összhang biztosítása érdekében a 2011/83/EU irányelv 7.
cikkének (3) bekezdését és 8.
cikkének (8) bekezdését ki kell egészíteni azzal, hogy a kereskedő köteles elérni, hogy a fogyasztó tudomásul vegye, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát, amennyiben a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára.
Ezenkívül a 16.
cikk első bekezdésének a) pontját a 7.
cikk (3) bekezdése és a 8.
cikk (8) bekezdése változásainak figyelembevétele érdekében módosítani kell, amelyek szerint a kereskedők csak abban az esetben kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásának és tudomásulvételének a megszerzésére, ha a szolgáltatási_szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára.
Ugyanakkor a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan szolgáltatási_szerződések esetében, amelyeknél a fogyasztó kifejezetten kérte a kereskedőt, hogy keresse fel abból a célból, hogy javítási munkálatokat végezzen, ne tegyék kötelezővé a kereskedő számára annak elérését, hogy a fogyasztó tudomásul vegye, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát.
Az említett irányelv 16.
cikke első bekezdésének c) pontja kivételt biztosít az elállási jog alkalmazása alól az olyan szerződések tekintetében, amelyek a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabott áruk értékesítésére vonatkoznak.
E kivétel vonatkozik például az igényre szabott bútor legyártására és a fogyasztó otthonában történő összeszerelésére, amennyiben az egyetlen adásvételi_szerződés keretében történik.

- = -

(43) A 2011/83/EU irányelv 16.
cikke első bekezdésének b) pontja által az elállási jog alkalmazása alól biztosított kivételt úgy kell tekinteni, hogy az a nem hálózati energia egyedi szolgáltatására vonatkozó szerződésekre is vonatkozik, mivel annak ára a kereskedő által nem befolyásolható módon az áru- és energiapiacoknak az elállási időszak alatt is lehetséges ingadozásaitól függ.

- = -

(44) A 2011/83/EU irányelv 14.
cikkének (4) bekezdése meghatározza azokat az elállási jog gyakorlásához kapcsolódó feltételeket, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó nem viseli a szolgáltatások teljesítésének, a közüzemi szolgáltatások nyújtásának és a nem fizikai adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatásának költségeit.
Ezen feltételek bármelyikének teljesülése esetén a fogyasztónak nem kell kifizetnie azoknak a szolgáltatásoknak, közüzemi szolgáltatásoknak vagy digitális tartalmaknak az árát, amelyeket az elállási jog gyakorlása előtt nyújtottak vagy szolgáltattak a számára.
A digitális_tartalom tekintetében ezeknek a nem kumulatív feltételeknek a 14.
cikk (4) bekezdés b) pontjának iii.
alpontja szerinti egyike a szerződés – beleértve a fogyasztó kifejezett előzetes hozzáj árulásának megerősítését a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez, valamint az elállási jog ebből következő elvesztésének tudomásulvételét – megerősítésének elmulasztása.
Ez a feltétel azonban nem szerepel az elállási jog elvesztésének az irányelv 16.
cikke első bekezdésének m) pontjában felsorolt feltételei között, ami bizonytalanságot eredményez azt illetően, hogy a fogyasztó hivatkozhat-e a 14.
cikk (4) bekezdése b) pontjának iii.
alpontjára olyankor, amikor a 14.
cikk (4) bekezdése b) pontjának másik két feltétele teljesül, és ennek eredményeként az elállási jog a 16.
cikk első bekezdésének m) pontja értelmében elvész.
A 14.
cikk (4) bekezdés b) pontjának iii.
alpontjában rögzített feltételt ezért be kell emelni a 16.
cikk első bekezdésének m) pontjába is, hogy a fogyasztó annak nem teljesülése esetén élhessen elállási jogával, és ennek megfelelően érvényesíthesse a 14.
cikk (4) bekezdésében rögzített jogokat.

- = -

(55) A szubszidiaritás elvével összhangban és a végrehajtás megkönnyítése érdekében szükség van annak egyértelműsítésére, hogy a 2005/29/EK irányelv nem sérti a tagállamok arra vonatkozó szabadságát, hogy nemzeti előírásokat fogadjanak el a fogyasztók jogos érdekeinek további védelme érdekében olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, amelyekre a fogyasztók otthonánál termékek ajánlása vagy értékesítése céljából tett kéretlen látogatások, illetve olyan, kereskedők által szervezett kirándulások keretében kerül sor, amelyek célja vagy hatása bizonyos termékek népszerűsítése, illetve ezek fogyasztóknak történő értékesítése, amennyiben ezeket az előírásokat fogyasztóvédelmi indokok igazolják.
Az ilyen előírásoknak arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és nem tilthatják meg az említett értékesítési csatornákat.
A tagállamok által elfogadott nemzeti előírások meghatározhatják például azt a napszakot, amelyben a fogyasztó kifejezett kérése hiányában nem engedélyezett a fogyasztók otthonának meglátogatása, vagy megtilthatják az ilyen látogatásokat abban az esetben, ha a fogyasztó látható módon jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak az ilyen látogatásokat, illetve meghatározhatják a fizetésre vonatkozó eljárást.
Az ilyen előírások a 2011/83/EU irányelv által harmonizált területeken nagyobb védelmet biztosító szabályokat is tartalmazhatnak.
A 2011/83/EU irányelvet tehát úgy kell módosítani, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára olyan nemzeti intézkedések elfogadását, amelyek hosszabb ideig biztosítanak lehetőséget az elállási jog érvényesítésére vagy eltérhetnek az elállási jog alóli konkrét kivételektől.
A tagállamok számára elő kell írni, hogy az ebben a tekintetben elfogadott nemzeti előírásokról értesítsék a Bizottságot, amely az összes érdekelt fél számára elérhetővé teszi ezeket az információkat, valamint gondoskodik az ilyen intézkedések arányosságának és jogszerűségének nyomon követéséről.

- = -

keyboard_tab Clausole e vendite online Direttiva EU 2019/2161 HU

Clausole e vendite online Direttiva EU 2019/2161 HU